Alapító okirat

Alapító okirat

VESZPRÉMI EGYETEM HALLGATÓI ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRATA

Melyben az 1./pontban nevezett természetes személy által létrehozott Alapítvány kuratóriuma, mint az alapítói jogokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)  3:394. § (1) bekezdése alapján gyakorló ügyvezető szerv az Alapítvány létesítő okiratát az alábbi tartalom szerint állapítjuk meg:

.

  1. Az Alapítvány alapítója:

V Dr. Hlavay József, elhunyt természetes személy

  1. Az alapítói jogok gyakorlója: a kuratórium (Ptk. 3:394. § (1) bekezdése alapján).

A Kuratórium saját tagjaival és vezetőjével, valamint a Kuratórium ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos kérdésekben az alapítói jogok gyakorlója a Veszprémi Törvényszék.

  1. Az Alapítvány neve, székhelye:

Veszprémi Egyetem Hallgatói Alapítvány

8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

  1. Az Alapítvány rövidített neve:

VEHA

  1. Az alapítvány közhasznú jogállása:

közhasznú alapítvány

  1. Az Alapítvány célja

Az Alapítvány közhasznú tevékenységeinek ellátása keretében az alábbi célok megvalósítását tűzi ki:

  1. a tehetséges, kiemelkedő képességű hallgatók életkörülményeinek támogatása, az érvényesülésük elősegítése, a szakmai fejlődésük segítése
  2. rászoruló, valamint kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységet végző hallgatók támogatása
  3. a Veszprémi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának működési körülményeinek, technikai felszerelésének javítása.
  4. oktatás, kutatás, tanácsadás végzése a tehetséges hallgatók érdekében
  5. oktatáshoz kötődő rendezvények, programok támogatása
  6. tudományos, szakmai, valamint képességfejlesztő programok, rendezvények szervezése és támogatása
  7. kulturális és szabadidős programok szervezése és támogatása
  8. célcsoportba tartozó hallgatók érdekeinek védelme, érdekképviseletének ellátása az érdekegyeztető fórumokon és további érdekérvényesítési lehetőségek alkalmával
  9. célcsoportba tartozó hallgatók, és hallgatói csoportok szakmai és anyagi támogatása, számukra képzések szervezése, lebonyolítása

Az Alapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34 § (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

gyermekek jogai, a jövő nemzedékének érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai érvényesülése érdekében végzett jogvédelmi feladatok – (az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § a), b), c) és d) pontjaiban jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

a hazai kulturális örökség és a határon túli magyarság által őrzött és fenntartott nemzeti kulturális javak megóvása,– (a kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 1.§ (1), 5.§ (1) bekezdéseiben jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

Ismeretterjesztés, felnőttoktatás – (a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1.§, szakaszában jelzett közfeladat közvetlen teljesítését szolgáló közhasznú tevékenységként)

felsőoktatási és ifjúságvédelmi tárgyú jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének előmozdítása – (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 2.§-ában jelzett közfeladat teljesítését közvetlen szolgáló közhasznú tevékenységként)

Az alapítvány tagsággal nem rendelkezik, közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

7. Az alapítvány vagyona és gazdálkodása

Az alapítvány vagyona az alapító okirat aláírásakor 60.000.-Ft. azaz hatvanezer forint, amely az alapítónak 10.000,- Ft összegű jegyzéséből, továbbá a Hexolut Alapítvány csatlakozásával vagyoni elemként jegyzett 50.000,- Ft összegű alapítói hozzájárulásból tevődik össze:

Ezen összeg tekinthető az alapítvány törzsvagyonának, amely összeget kizárólag értékmegőrző jelleggel – a kuratórium döntése szerint vállalkozási kockázattal nem járó módon kell befektetni. A támogatásra és az alapítvány működésével kapcsolatos költségekre törzsvagyon nem használható fel.

Az alapítvány bevételei az induló vagyonból, a csatlakozó jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, befizetéseiből, vállalkozói tevékenységéből és egyéb forrásokból, pl. pályázatokból képződnek. Az alapítvány kiadásai, költségei az alapítványi célok megvalósítása érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek, a vállalkozási tevékenység költségei és egyéb közvetett költségek.

Az alapítványi vagyon felhasználásáról a felhasználásért felelős Kuratórium dönt. Az alapítvány a céljai eléréséhez szükséges forrásokat pályázatok útján is gyarapíthatja. Az alapítvány működése során keletkezett szellemi termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel az alapítvány vagyonát gyarapítja.

Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Az alapítvány az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az alapítvány a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az alapítvány által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az alapítvány bármely, cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülmények mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapján nem szolgálhat. Az alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A befektetési tevékenységet folytató alapítványnak befektetési szabályokat kell készítenie, amelyet a Kuratórium fogad el.

8. Az alapítvány szervezete

Az alapítvány ügyvezető szerve a három főből álló kuratórium. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratórium elnökét, mint első vezető tisztségviselőt, továbbá helyettesítésére a kuratórium alelnökét a kuratórium tagjai választják meg maguk közül. A kuratóriumi tagsági és vezető tisztségviselői megbízás létrejöttének feltétele az, hogy a kuratórium által megválasztott tisztségviselő megbízását a Veszprémi Törvényszék utólagosan jóváhagyja.

A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A kuratórium tagjai:

Elnök:                       Szonda Tamás

Anyja neve: Zilahi Eszter

Lakcím: 5435 Martfű, Gesztenye sor 2.2.a.

Tagok: Nős Gábor

Lakcím: 7632 Pécs, Nagy Imre u. 58. 7 em./19.ajtó

Tornai-Mátyás Zsolt

Lakcím: 8460 Devecser, Hársfa u. 14.

A kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

A kuratórium tagjai munkájukért díjazást nem kapnak, de költségtérítésben részesülhetnek.

Megszűnik a kuratóriumi tagság

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a kuratóriumi tag halálával;

f) a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

9. A kuratórium működése

A kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A kuratórium hatáskörébe tartozik az alábbi kérdésekben való döntés:

támogatások odaítélése

a vagyon hasznosítása

az alapítványhoz csatlakozni kívánó belépéseknek elfogadása

ülésrendje, működési szabályzatai megállapítása

az alapítvány által támogatandó tevékenységek meghatározása

vállalkozási, gazdálkodási tevékenység irányítása kereteinek meghatározása

éves beszámoló készítése és elfogadása

munkáltatói jogkör gyakorlása

A Kuratórium ülései nyilvánosak, melyre a Kuratórium tagjait, a napirendet is tartalmazó ajánlott levélben megküldendő meghívóval kell meghívni, mely meghívót a Kuratórium elnöke írja alá. A meghívót kézhezvétele és a kitűzött ülés között legalább 8 napos határidőnek el kell telnie. Ha a kuratórium nem határozatképes, vagy összehívása nem szabályszerű, az Elnök az eredeti időponttól számított 4 napon belül újat tűz ki. Rendkívül indokolt esetben az ülés rövidebb határidőn belül is összehívható, különösen fontos és sürgős esetben a tagok szavazataikat írásban és telefaxon is leadhatják, mely szavazás eredményéről azonban a Kuratórium elnöke a tagokat írásban köteles értesíteni.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

A kuratóriumi ülés határozatképes, ha mindhárom fő tagja jelen van. A határozatot egyszerű szótöbbséggel kell meghozni.

A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből megállapíthatónak kell lenni a kuratóriumi döntés tartalmának, hatályának valamint annak, hogy személy szerint ki szavazott a döntés mellett és ellen.

A Kuratórium köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről (Határozatok Tára), amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntés támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, s mindezt időpont és sorszám megjelölésével.

A Kuratórium elnöke a Kuratórium döntéseit-amennyiben meghatározott személyre vonatkoznak az érintettel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban ajánlott levélben köteles közölni.

Az Alapítvány működésével kapcsolatos iratok nyilvánosak, betekintést a kuratórium elnökétől kell kérni.

A közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról úgy gondoskodik, hogy a Civil tv. 30. § (1) bekezdésében foglalt dokumentumokat és a döntéseit az alapítvány internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

Az alapítvány működése során keletkezett iratok megőrzéséről a Kuratórium elnöke az alapítvány székhelyén gondoskodik.

Az iratokba bárki betekinthet, az erre vonatkozó igény írásbeli bejelentkezésétől számított 15 napon belül, mely betekintési igényt a Kuratórium elnökéhez kell eljuttatni.

10. Összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, továbbá az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján:

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11. Az alapítvány képviselete

Az alapítványt a kuratórium elnöke képviseli. Azokban az ügyekben, amelyek a kuratórium hatáskörébe tartoznak, a kuratórium megbízásából az elnök járhat el.

Az alapítvány első képviselője Szonda Tamás, aki az alapítványt önállóan képviseli, illetve jegyzi. A pénz, vagy bankszámla feletti rendelkezéshez azonban a kuratóriumi elnök aláírása mellett egy másik kuratóriumi tag aláírása is szükséges.

12. Az alapítvány működésének és beszámolóinak nyilvánossága

Az alapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg (közhasznú jelentést) közhasznúsági mellékletet készíteni.

A közhasznúsági melléklet elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

a) a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,

b) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását

Az alapítvány éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A dokumentumok nyilvánosságára a jelen okirat 10. pontjában rögzítettek az irányadóak.

Az alapítvány közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásai rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

13. Az alapítvány szolgáltatásainak igénybe vétele.

Az alapítvány rendezvényein a meghirdetett feltételek szerint bárki egyenlő elbírálás szerint vehet részt.

Az alapítványtól a rászoruló személyek támogatását igényelhetnek, indokolt kérelem vagy pályázat alapján, amelynek elbírálásáról a Kuratórium dönt.

14. Politikai semlegesség

Az alapítvány semminemű politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártokat, országgyűlési képviselőket nem támogat, tőlük támogatást nem fogad el.

Az alapítvány – előzőek mellett – megyei, fővárosi önkormányzati jelöltet a választásokon nem állít és anyagi támogatást azoknak nem nyújt.

15. Csatlakozás

Az alapítvány nyitott, ahhoz csatlakozhat minden hazai és külföldi természetes valamint jogi személy, aki elfogadja az alapító okirat előírásait. A csatlakozási szándékot a kuratóriumnál kell – felajánlott összeg megjelölésével – írásban bejelenteni. Az elfogadásról a kuratórium határoz.

Az alapítvány részére felajánlott összeg devizában kamatozik és devizában használható fel. A csatlakozók a csatlakozás tényétől nem vállnak alapítókká.


16. Záró rendelkezések

Az alapítvány határozatlan időre alakul. Megszűnése esetén vagyonát hasonló célt kitűző alapítvány működésére fordítja. Az alapítvány kizárólag a fentebb megjelölt célokat maga elé kitűző alapítvánnyal egyesülhet.

Veszprém, 2014. július 14.

 

kérek éresítést, ha új hír jelenik meg


8200 Veszprém, Egyetem 10 - www.veha.hu - ; site configured by: InDaLine